Molibdén vizsgálati technológia

Molibdénérc vizsgálat: A molibdén meghatározható gravimetriás módszerrel, térfogati módszerrel, kolorimetriás módszerrel, polarográfiás módszerrel, atomabszorpciós spektrofotometriával, röntgenspektrometriával és spektroszkópiai módszerrel. Mivel az érc molibdéntartalma általában alacsony, a katalitikus polarográfiás módszer meghatározására kolorimetriás módszert is alkalmaznak. A legszélesebb körben alkalmazott tiocianátos kolorimetriás módszer, azaz savas oldatban a molibdén (Ⅵ) molibdénné (Ⅴ), molibdén (Ⅴ) és tiocianát lesz redukálva, hogy narancsvörös komplexet képezzenek a kolorimetriás méréshez. Lehet salétromsavban vagy kénsavoldatban, a megfelelő gyenge redukálószerrel, például ón-kloriddal, tiokarbamiddal. Ez a módszer egyszerű, gyors, kevés zavaró elemet tartalmaz, jó stabilitás és nagy pontosság. Magasabb molibdéntartalmú differenciálfotometriás módszerrel, nyomokban molibdénnel etil-acetáttal és egyéb extrakciós kolorimetriával is használható.

A magas molibdéntartalom (molibdénkoncentrátum) meghatározására tömegmódszer és térfogatmérő módszer alkalmazható. A gravimetriás módszerek közé tartozik az ólom-molibdát-módszer, a benzoin-oxim-módszer és a 8-hidroxi-kinolin-módszer. Ezek közül az ólommolibdát módszer több zavaró elemet és bonyolult eljárást tartalmaz, de a savasság tartománya kicsapáskor széles, az ólommolibdát összetétele pedig stabil, így a pontosság nagy, és a gyártásban is elterjedt. A benzoin-oxim módszer kevesebb zavaró elemet tartalmaz, de a kicsapódott ólom összetétele stabil, így a pontosság nagy, és a gyártásban elterjedt.