Nióbium leltár

Becslések szerint a nióbium mennyisége 20 ppm a földkéregben, ami az összes elem között a 33. helyen áll. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a nióbium sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő az egész Földön, de nagy sűrűsége miatt főként a Föld magjában koncentrálódik. A nióbium nem tiszta állapotban fordul elő a természetben, hanem más elemekkel kombinálva ásványi anyagokat képez. Ezek az ásványok általában a tantál elemet is tartalmazzák, mint például a kolumbit (azaz kolumbit, (Fe,Mn)(Nb,Ta)2O6) és coltán ((Fe,Mn)(Ta,Nb)2O6). A nióbiumot és tantált tartalmazó ásványok általában a pegmatitok és a lúgos intruzív kőzetek melléktermékei. Egyéb ásványi anyagok a kalcium, urán és tórium, valamint a ritkaföldfémek niobátjai, mint például a piroklór ((Na,Ca)2Nb2O6(OH,F)) és a fekete ritka aranyérc ((Y,Ca,Ce,U,Th)( Nb,Ta,Ti)2O6). Ezek a nagy nióbiumlerakódások a karbonatit (karbonátos, szilikátos magmás kőzet) közelében fordulnak elő, amely szintén a piroklór alkotóeleme.

Brazíliában és Kanadában található a legnagyobb piroklór lelőhely. Mindkét ország az 1950-es években fedezte fel ezeket a lelőhelyeket, és továbbra is a nióbiumkoncentrátum legnagyobb termelője. A világ legnagyobb lelőhelyei a brazíliai Minas Gerais állambeli Arasha-ban, a CBMM-hez (Brazilian Company for Mineral and Metallurgy) tartozó karbonát intruzív zónában találhatók; egy másik lelőhely az Anglo American Resources-hoz tartozó Goiásban található, szintén karbonátos intruzív kőzetekben. Ez a két bánya adja a világ teljes termelésének 75%-át. A harmadik legnagyobb bánya a kanadai Quebec állambeli Saguenay közelében található, és a világ termelésének 7%-át állítja elő.